2011. június 14.-én a polgári műveltség óra keretén belül, a gimnázium VII. A. osztályos tanulói látogatást tettek a csíkszeredai börtönben. A látogatásra osztályfőnökük, Csíszér István zenetanár és a polgári műveltséget oktató tanáruk, Barabás Gyöngyvér kísérték el a 22 tagból álló csapatot.
A börtön fölkeresésének ötlete a VII.-es tanulókban fogalmazódott meg egy polgári műveltség órán, mivel – többek között – tanultunk az alkotmányról, a törvényekről, azok be nem tartásának következményeiről, az igazságszolgáltatásról. A tanulók kérését hallgatva, elhatároztam, hogy megszervezem egy olyan intézménynek a látogatását, ahová ritkán mennek el osztályok, hiszen a börtön általában nem tartozik a vonzó és népszerű látványosságok közé. Úgy gondoltam, hogy ha nem is lesznek kellemesek az itt látottak, hallottak, legalább tanulnak belőle a diákok, mert közvetlenül találkozhatnak egy olyan világgal, ami a legtöbb ember számára ismeretlen, vagy amelyekről nem éppen valós képekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek a médiának köszönhetően.
A látogatás megszervezése nem kevés fáradsággal járt, tekintettel a tanulók kiskorúságára, a börtönben dolgozó személyzet alacsony létszámára, elfoglaltságára, az idegenvezetés és a mindenki számára megfelelő időpont biztosítására.
Többszöri megbeszélés és a szülői beleegyezések benyújtása után sikerült meglátogatnunk a börtön fontosabb helyeit, mint az udvar, a sportpálya, a cella, a tantermek, a könyvtár, a műhelyek. Az itteni szokások, szabályok, életvitel, problémák stb. megismertetésében nagy segítségünkre volt Marius Bodor nevelőtiszt, aki – a gyerekek örömére – magyarul mesélt és válaszolt a tanítványaink számtalan kérdésére. Elköszönésünk előtt „házi feladatot” is adott a tanulóknak, amelyben arra kérte őket: otthon, készítsenek rövid beszámolót az itt tapasztaltakról és fogalmazzák meg véleményüket mindazzal kapcsolatosan, amit a börtönben láttak, hallottak. Mi, kísérőtanárok sem maradtunk „házi” nélkül, mert nekünk kellett begyűjteni a beszámolókat, ki kellett értékelnünk és egy román nyelven megírt dokumentum formájában le kellett adnunk a börtönben.
A tanulók beszámolóiból általánosan az alábbiakra lehet következtetni:
Az alábbiakban idézek röviden néhány tanuló beszámolójából:
· „A börtön meglátogatása hasznosnak, izgalmasnak és tanító jellegűnek bizonyult számomra. Betekintést nyújtott a foglyok mindennapi tevékenységébe, életébe. Ez az intézmény jel, hogy hová juthatunk, ha nem tiszteljük a törvényt.” (C. D.)
· „Idegenvezetőnk igyekezett minél jobban szembesíteni minket a börtön valóságával és a bezártság szörnyű érzésével” (P. A. K.)
· „Mindaz, amit láttam és hallottam nagyon valóságosnak tűnt számomra. Jó példa volt arra, hogy a tetteink következményekkel járnak.” (Sz. É.)
· „Érdekes volt, de sajnálom, hogy másmilyen, mint ahogy elképzeltem, vagy ahogyan a tévében láttam. Jó tapasztalni, hogy a foglyok nem haszontalanul töltik napjaikat, hanem hasznos és érdekes tevékenységeket folytatnak.” (B. B.)
· „Nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a börtönben is van üzlet és a foglyok telefont is használhatnak. Összességében jó volt, de nem szeretnék bekerülni ide. ” (M. N.)
· „Nekem nagyon tetszett, hogy a foglyoknak van lehetőségük sportolni. A nevelőtiszttel folytatott beszélgetések érdekesek és hasznosak voltak, amelyekből sokat tanulhattunk.” (Sz. Á.)
· „A börtön meglátogatása egy elrettentő példa számomra.” (V. T.)
· „Eddig a pillanatig nem tudtam elképzelni, hogy milyen lehet a börtönben élni. Lebecsültem a foglyokat, azt gondoltam, hogy könnyen, tétlenül, munka nélkül töltik napjaikat, de – a látogatásnak köszönhetően – megváltozott a róluk alkotott véleményem, mert ők is emberek és sokan közülük nagyon tehetségesek, szorgalmasak. Igaz, hogy nagyon féltem, amikor az udvaron fölnéztem az épületre és megláttam az ablakra tapadó foglyokat.” (F. T.)
Nekünk, kísérő tanároknak is érdekesnek, hasznosnak, tanulságosnak bizonyult az a két óra, amit a börtön falain belül sétálgatva, a nevelőtiszt szavait hallgatva töltöttünk. Véleményünkkel, értékelésünkkel csak megerősíteni tudjuk a tanítványaink megállapításait, és talán még azzal egészíthetnénk ki: ez a „gyakorlati” polgári műveltség óra remélhetőleg megtette a hatását. A tanulók többsége megértette, hogy az életben felelősségteljesen kell élni, mert a tetteink következményekkel járnak. A rossz baráti társaság, a rossz döntések és cselekedetek egyenes utat jelenthetnek olykor a börtön fele, ahová a többségük „nem szeretne kerülni”, hiszen „nem olyan, mint ahogy elképzelték” kintről, vagy ahogyan a „filmekben látták” (ez utóbbiban jobb életkörülmények voltak, szerintük).
Hálásak vagyunk a börtön vezetőségének, nevelőtisztjeinek a lehetőségért, akik arról tájékoztattak minket, hogy ettől a tanévtől népszerűsíteni szeretnék a börtönlátogatás lehetőségét a középiskolás (elsősorban a XI. - XII.-es) tanulók körében, a Márton Áron Gimnáziumot is beleértve. Reméljük, hogy az iskolák nem lesznek elutasítók ezzel az ajánlattal szemben és népszerűsíteni fogják majd tanulóik körében, hogy a VII.A. osztályhoz hasonlóan nem mindennapi élményben és tapasztalatban legyen részük.
Barabás Gyöngyvér
Július 25-én, 26-án, 29-én és 30-án 9 és 13 óra között szeretettel várjuk azon diákokat, akik felvételt nyertek iskolánk IX. osztályaiba.
Augusztus 26-29 között kémia táborra kerül sor, melyet iskolánkban szerveznek a Csíkszereda Városháza és a Márton Áron Egyesület támogatásában.